Mi ártalmasabb a látásra. Kék fény: a jó és a rossz
Kék fény: a jó és a rossz Mennyi kék fényre van szükségünk? Mikor és hogyan kell védekeznünk vele szemben?
A vélemények megoszlanak a kék fény jótékony és káros hatásairól. Egyfelől a kék fény hatékony eszköz lehet a téli depresszió és az álmatlanság ellen folytatott küzdelemben.
Ezzel szemben a kék fény maradandóan károsíthatja látásunkat. Szóval mi a helyzet a kék fénnyel?
Hogyan változott a mesterséges fény, aminek mindennap ki vagyunk téve? Szervezetünknek miért van szüksége ennek a hullámhossznak a biológiai hatásaira?
A legtöbb kezelést mi végeztük Magyarországon: A munkahelyen a monitort nézi, a szabadidőben pedig az okostelefont— ennek pedig könnyen ijesztő következményei lehetnek a szemre. Azon töprengtünk, hogy vajon tényleg ártunk-e a szemünknek a napi rutinunkkal, és ha igen, akkor mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a nap végére csökkenjen a szemünket érő terhelés.
Mikor és hogyan kell védekeznünk a kék fény potenciálisan kártékony hatásával szemben? Olvassa el a részleteket a kék fény jó és rossz hatásairól. A látható spectrum Az emberi szemet elérő és oda behatoló fény két részre oszlik: a és nm közötti hullámhosszba tartozó látható fényre, valamint az ultraibolya UV-fény és az infravörös tartományt IR-fény felölelő nem látható fényre.
A szakértők egy ideje már tudják, hogy az UV-fény káros lehet a biológiai szövetre, például a bőrre vagy a szemre.
Általában ezért védekezünk a nap ellen napvédő krémek vagy mi ártalmasabb a látásra segítségével. A látható kék ibolya fény azonban károsíthatja a szemet. Bár a kék ibolya fény kisebb energiájú az ultraibolyánál, szinte teljes mértékben szűrés nélkül halad át a szemen, eljutva a retinához.
A és nm közötti tartományban levő fény kék összetevőjét nagy energiájú látható HEV kék fénynek nevezzük. A és nm közötti hullámtartományban levő kék ibolya különösen káros hatású, és valószínűsíthetően a retinában a nagy energiájú beeső fény által okozott kár, a fotoretinitisz egyik oka.
Tweet Amíg az UV-fény bőrre és szemre gyakorolt káros hatásairól egyre többet hallunk, addig a digitális eszközök képernyői által kibocsátott mesterséges ibolyakék fény veszélyeivel sokan nincsenek tisztában, vagy egyáltalán nem törődnek vele. Fontos tudni, hogy a kék fény önmagában nem feltétlenül káros, a napsugárzás részeként gyakorlatilag mindenhol jelen van, és folyamatosan ér bennünket. Jelentős szereppel bír az életünkben, fontos tényező bioritmusunk szinkronizálásában, és kedélyjavító hatása sem elhanyagolható. A probléma a digitális eszközök folyamatos használata miatt bennünket érő kék fény mennyiségéből adódik. Kék fényről a és nanométer közötti hullámhossztartományba eső sugarak esetében beszélhetünk, ez a látható fényspektrumnak a legkisebb hullámhosszú, azaz egyben a legnagyobb energiájú sugárzása.