Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok
A kor világirodalmának általános jellemzői A kor világirodalmának általános jellemzői Teljes szövegű keresés A kor világirodalmának általános jellemzői Az imperializmus újabb szakaszának, egyúttal a proletárforradalmak korának irodalmát sem a marxista, sem a polgári irodalomtörténészek nem tudják — s nyilván nem is lehet, egyetlen stílusiránnyal minősíteni.
- A világnézet történelmi típusai.
- Calico asztal a szemvizsgálathoz
- Amblyopia látásélesség
- A kor világirodalmának általános jellemzői | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár
Más és más szempontból, de mindnyájan a kor összetettségét, a bonyolult tendenciák sokaságát hangsúlyozzák. A kor egyik legfeltűnőbb jelensége: a polgári társadalomban a művész magányának, elszigeteltségének, koron kívüliségének további fokozódása— ugyanakkor állandó kísérlet az elszigeteltség áttörésére a polgári kereteken belül is, művész és közönség már a múlt századtól megbomlott viszonyának tovább romlása, a meg nem értett, elforduló és előfutár művész — s ennek ellenhatásaként a népvezér-vatesz művész megjelenése.
- Ligetiné Mráz Eszter: Esetvezetés történeti előzményei - Pünközmablak.
- Hogyan lehet látáspróbát tenni
- Befogadó látásromlás
- Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok, Hogyan formálódik a világkép?
Megjelenik s kialakul az irodalom új iránya: a szocialista realizmus. Nemcsak eszmeiségben, hanem az irodalom funkciójában is újat hoz; újat a közönséghez való viszonyában, író és olvasó, író és politikai hatalom viszonyában; létével segít megdönteni olyan öröknek vélt ellentétet, mint író és közönség, művész és kora.
Ami nem jelenti azt, hogy a szovjet irodalomban rázkódások, nehézségek és egyéni tragédiák nélkül alakult volna ki irodalom és közönség új kapcsolata, s hogy a személyi kultusz évei ezt a fejlődést is ne akadályozták volna.
A századelőtől fogva ott van a szocialista eszmeiségű irodalom vonulata, Gorkijtól indulva; s ezt az áramlatot a középpontban kell látnunk akkor is, ha a klasszikus kritikai realista formákhoz kapcsolódva A. Tolsztoj, Fegyins akkor is, ha új formákat kutatva járják egyes alkotói s csoportjai útjukat Majakovszkij, Solohov.
A század elejétől fogva mind erősebb a szocialista, majd a szocialista realista irodalom a Szovjetunión kívül más európai, sőt amerikai s ázsiai országokban is. A húszas-harmincas években főleg Németországban, Franciaországban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Kínában, Japánban fejlődött ki erős szocialista irodalom; jelentős kezdeményekről szólhatunk az angolszász irodalmakban 15is.
A szocialista irodalommal érintkezve, attól eszmeileg is befolyásolva egyes országokban egy erős plebejus-demokrata Bulgária, Románia, Jugoszlávia vagy baloldali polgári radikális Németország, Franciaország, Csehszlovákia irodalom is kifejlődött. Arról a kérdésről, hogy a szocialista irodalmon kívül milyen tendenciákat láthatunk a kor irodalmi képében, erősen eltérő véleményeket s aránylag kevés összefoglaló ábrázolást olvashatunk.
A marxista irodalomtörténészek kiemelik a Szovjetunión kívül keletkezett szocialista irodalmi alkotásokat, s beszélnek hol egy kritikai realista, hol egy "modern realista" áramlatról, amely erős ágként vonul végig a kor irodalmán.
Érettségi — Történelem: A gyarmati rendszer felbomlásának folyamata A regény műfaja Eszköztár: Az eposz mellett a nagyepika másik fontos műfaja a regény. Pontos, minden műre érvényes meghatározása nem létezik: ahány regény, annyi definícióra lenne szükség. A regény — egy-két kivételtől eltekintve — prózai formájú. A novellánál világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok terjedelmű elbeszélő mű, és hosszabb időtartamot felölelő történetet ábrázol.
Abban erősen eltérnek a vélemények, vajon itt a szocialista realizmus felé tartó, átmeneti jelenségről van-e szó, vagy attól befolyásolt, de önálló, életerős áramlatról, és abban is, hogy alapja a demokratikus tömegek tiltakozása az imperializmus ellen, vagy a burzsoázia bizonyos rétegeinek hangja.
A mi marxista irodalomtudományunkban Lukács György tett sok művében mélyen szántó megállapítást e kor irodalomtörténetének általános vonásaira nézve.
Tartalomjegyzék
Nagyon egyszerűsítve s általánosítva tanításait: Lukács az első világháború után a szocialista realista irodalom mellett a kor irodalmának igen sok megnyilvánulásában a naturalizmustól az avantgard különféle irányaiig a realizmus bomlás-tüneteinek megnyilvánulásait látja, s velük szemben felhívja a figyelmet a kritikai realizmus egészséges kezdeményeit folytató demokratikus, humanista realistákra — bennük testesül meg a századelő legtiszteletreméltóbb eredménye.
Egységes, összefogó, történeti kép a mai nyugati irodalomtörténészek közt sem alakult ki e korról.
Általában a naturalizmus, illetve a szimbolizmus idejéig tudják egységesen megrajzolni az irodalom történetét; az irodalomtörténetek egy része leírja a század elején az irracionalizmus felé fordulást, az izmusok indítását, sőt az expresszionizmus végét, de tovább összefoglaló képet nem képes adni. A korszak nagy irodalmi vonulatai tehát: a szocialista eszmeiségű irodalom, amelynek különféle, a húszas évek elején az avantgard formaeszközeivel élő áramlatai a harmincas évekre a szocialista világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok fő áramlataiban egyesülnek, — a polgári kritikai, humanista, plebejus realizmus változatai, és az ún.
A világvallások rövid története és tanításaik lényege
Az egész időszakon végig természetesen közönségsikerben, elterjedtségben a ponyva vagy az ún. Ez áramlatok időbeli tagozódása az alábbi képét mutatja. A kor polgári világirodalmában sajátos kettészakadás következik be, mely az egész művészeti életre jellemző: az "üzleti" irodalom nemcsak színvonalában, hanem szellemében is különbözik az igényes törekvésektől.
A század elején — különösen a mi közép-európai tájainkon — a divatos, szórakoztató és elringató felszínes művészet mellett felbukkan annak az alkotónak a típusa, aki a kor rettenetét, szörnyűségét, nyomását érzi leginkább, s nemcsak a jelent érzékeli, hanem a még sanyargatóbb jövőt, a polgári társadalom még szörnyűbb fejlődésétől fél és mintegy az imperializmus szakaszába lépő kapitalista társadalom atomizáló, elernyesztő hatását tükrözi 16 Kafka, Rilke, Trakl — vagy képeikben Edward Munch, Egon Schiele — vagy a korai Bartók.
Néha náluk, néha másoknál megjelenik a kitörési vágy is: megoldás-keresés, sóvárgás új társadalom, új ember felé Apollinaire-től a kubista festőkig. Ezeknek a törekvéseknek egy fontos része az aktivista expresszionizmus. Az első világháború határt jelöl: csalódás és remény végletei feszítik a művészeket, egy egész társadalom, egy egész világkép vizsgázott le a háborúval, ugyanakkor vérben és vasban, de megszületett a reménység új állama, a Szovjetunió: az —ig tartó évek a forradalmi hullám évei Európa-szerte.
Az irodalomnak is lázas, forrongó évei ezek az esztendők.
Mitológia világnézet történelmi típusa, A világnézet fő típusai
A szovjet szocialista irodalom első tényei Majakovszkij költészetének egy szakaszaa kiutat kereső avantgardizmusok fellendülése pl. De már igen hamar a csalódás, kiábrándulás, dezertálás vagy menekülés is hangot kap a német expresszionizmus széttörése.
E lázas évekre a húszas évek közepétől — párhuzamosan a kapitalizmus stabilizációjával — sajátos lehiggadás következik. Ez a korszak, amelyet Szerb Antal "neo-frivol"-nak nevezett, egyeseknél a csalódottság, kiábrándultság és ezért a formajátékok, az önmagába vonulás korszaka, másoknál az új megoldások lassú kikovácsolásáé; a baloldali irodalomban meg az erőgyűjtésé, témakeresésé, kérdések tisztázásáé.
A kor világirodalmának általános jellemzői A világnézet történelmi típusai A művelet látásának teljes helyreállítása A regény műfaja Eszköztár: Az eposz mellett a nagyepika másik a világnézet történelmi típusai műfaja a regény. Mitológia világnézet történelmi típusa, A világnézet fő típusai Pontos, minden műre érvényes meghatározása nem létezik: ahány regény, annyi definícióra lenne szükség. A regény — egy-két kivételtől eltekintve — prózai formájú. A novellánál nagyobb terjedelmű elbeszélő mű, és hosszabb időtartamot felölelő történetet ábrázol. Célja, hogy a testnevelés alapvető pedagógiai ismereteiről tájékoztatást adjon a világnézet történelmi típusai kapcsolódó tudományterületek legújabb eredményei és konszenzuson alapuló álláspontjai szerint.
A harmincas világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok azután — a gazdasági világválság hatására, a német fasizmus nyomására, a népfrontpolitika segítségével is, szinte az egész európai irodalomban fellendülés és világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok balfelé fordulás következik be, új formák bukkannak fel. Ez az az időszak, amikor a Szovjetunióban az I. Írókongresszus ideje táján sajátos arculatát kapja a szocialista realista irodalom, amikor a francia, német, angol írók nagy része Malraux-tól Audenig "engagé" lesz; ebben az időszakban erősödnek meg a máig tartó új realista, humanista áramlatok, az olasz neorealistáktól Hemingway-ig; s olyan alkotók, mint Th.
Mann is, ekkor érnek pályájuk egy bizonyos fordulójára.
Navigációs menü
Mert ez a korszak egyúttal egy újfajta realizmus, ha úgy tetszik, modern klasszicizmus korszaka is. Az avantgardizmus vívmányait megszüntetve-megőrző realista ábrázolásmód, amely az előző évek irracionalizmusát és lázát elvetette, de értékes vívmányait továbbvitte, a hagyományokat folytató, de modernebb átértelmezésű stílus: politizáló, de nem plakátszerűen hangos, gondolati, de nem elvont művészet kezd itt kialakulni: lírában, prózában, drámában, zenében, képzőművészetben.
Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok a szerencsés "baloldali klasszicizmus" nagy jövőre van hivatva, indításai máig hatnak, s ismét visszanyúlunk hozzájuk. Ha olyan pályák ívét tekintjük, mint — hogy csak néhányra utaljunk — a lírában Majakovszkijé, Aragoné, Nezválé, József Attiláé, prózában Leonové, Heinrich Manné, Leonhard Franké, zenében Bartóké — akkor talán általánosnak fogjuk tekinteni az avantgardizmusok láza után az újfajta szintézis, új harmónia megteremtésére irányuló törekvést.
Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok, Mi a világkép? Típusai és formái
Nem sokáig tartott a "baloldali klasszicizmus"-ként jellemzett szakasz. A fasizmus és a háború megtörte a lendületet: a személyi kultusz agy a látás helyreállításához a Szovjetunióban részint magára az irodalomra hatottak merevítően, részint a nyugati művészértelmiséget taszították.
A történelem tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai Pedagógiai Folyóiratok A művelet látásának teljes helyreállítása A regény műfaja Eszköztár: Az eposz mellett a nagyepika másik fontos műfaja a regény.
Nehéz években sok művész bizonyult az emberi látás és betegségeik a nyomás alatt; mégis: abban a néhány országban, ahol németellenes, antifasiszta irodalom kialakult Franciaország, Csehszlovákia, Jugoszláviaez előző időszak kezdeményei érlelődtek meg.