Milyen elképzelés ideális

milyen elképzelés ideális

Utópia vagy eszményi társadalom? Megjegyzések Milyen elképzelés ideális Tamás művéhez Morus Tamás Thomas More ban, flandriai követsége alkalmával írta meg Utópia című korszakalkotó művét, mely egy új paradigmát hozott létre az államelméleti gondolkodásban.

Habár elszórtan addig is léteztek az eszményi államról szóló alkotások, mégis az utópikus gondolkodásmód megjelenését Morus Tamás munkájától számíthatjuk, olyannyira, milyen elképzelés ideális ezen alkotásról kapta az egész ideális társadalomról való gondolkodásmód, valamint az ezt a paradigmát képviselő és megjelenítő irodalmi, illetve politikatudományi műfaj az összefoglaló elnevezését. Napjainkban tehát és immár évszázadok óta az eszményi államrendről szóló írásokat Morus műve alapján utópiáknak nevezzük, mégis azt kell mondanunk, hogy az Utópia Morus műve a kifejezés mai értelmében nem volt igazi utópia.

Pontosabban szólva: szándékai szerint az kívánt ugyan lenni, valójában azonban inkább dystopiának vagy antiutópiának nevezhetnénk, mivel egy végletekig beszabályozott, elnyomó, kegyetlen, sivár és hiearchikus államformát ír le az általa bemutatni szándékozott demokratikus, egalitárius és mindenki boldogságát szolgáló állam helyett.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az Utópiában ne lennének idealista, vagy legalábbis általánosan annak tekintett elképzelések, összességében azonban mindenképpen egy olyan társadalom leírását olvashatjuk ebben a fél évezredes alkotásban, amelyben nem szívesen élnénk. Mielőtt azonban belemennénk ezen utópiabeli intézmények elemzésébe, nézzük meg, hogy mi az, ami az Utópiát — legalább részben — utópiává teszi!

Milyen elképzelés ideális, Kapcsolódó témák

Morus az antik görög irodalom egyes szerzőihez és az őskeresztények közösségi életformájához nyúlt vissza, és ezeket véve mintának alkotta meg Utópia kommunisztikus jellegű társadalmi, gazdasági milyen elképzelés ideális politikai életét.

Utópia egy elképzelt ország valahol az Újvilágban, amelyről egy fiktív személy, Hythlodaeus Raphael elbeszéléséből értesülünk, ő mutatja be az ország társadalmi berendezkedését és mindennapi életét. Ezen kommunisztikus jellegű társadalom létezésének elvi lehetőségéhez Morusnak szüksége van arra, hogy ez a társadalom valamiképpen elkülönüljön a külvilágtól, hogy annak a kegyetlen realizmusa ne befolyásolja Utópia képzeletbeli országának fejlődését.

Ezt úgy oldja meg, hogy egy tengeren nehezen megközelíthető, zátonyos partú szigetállamként festi meg Utópiát, amelyet ezért nehéz megtámadni és elfoglalni, így az nyugodtan és békében fejlődhet, saját törvényei szerint, külkapcsolatokat pedig csak akkor létesít, ha neki erre szüksége van. Ez a néhány, valóban eszményi elképzelés azután a későbbi századok utópiáiban rendre visszatér, különösen a XIX. Ezen utópikus elképzelések közül az első a magántulajdon megszüntetése és a közösségi tulajdon intézményesítése.

Senkinek nincs semmije, minden az államé, éspedig nemcsak a föld és az egyéb termelési tényezők, mint a későbbi kommunista utópiákban, hanem még az olyan személyes használati tárgyak is, mint például az a ruha, amelyet naponta viselnek.

A házakat, amyelyekben a családok laknak, tízévente sorshúzás útján kicserélik egymás között, jóllehet maguk a házak is egyformák, és természetesen azok is a milyen elképzelés ideális tulajdonában vannak. Miután pedig nincs magántulajdon, ezért mindenki beadja a közösbe, amit és amennyit megtermelt, valamint abból és annyit vételez ugyanonnan, amire és amennyire neki és családjának szüksége van.

Senki nem termel lustaságból vagy kényelemből kevesebbet, mint amennyit a kötelező munkaidő 6 óra alatt megtermelni képes, ugyanakkor senki sem vételez a közösből többet, mint amennyire feltétlenül szüksége van, és senki sem pazarol. Ez tehát annyiban valóban utópisztikus elképzelés, amennyiben megvalósíthatatlan, mivel az emberi természettel ellentétes, hogy saját vágyait visszafogva beérje annyival, amennyi neki minimálisan elég.

Úgyszintén nehezen elképzelhető az is, hogy valaki akkor is teljes erőbedobással dolgozzon, amikor a munkája eredménye csak antioxidánsok a látás javítására lenne a tengerben, és össztársadalmi szinten az ő kisebb teljesítménye nem okozna a termelési eredményekben s az életszínvonalban érzékelhető csökkenést. És ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy ha mindenki így gondolkodik, az már valóban számottevő csökkenést fog eredményezni társadalmi méretekben is.

Mivel pedig a munkából mindenki a képességei szerint veszi ki a részét, a javakból pedig a szükségletei szerint részesül, ezért nincs szükség pénzre sem. Nyilvánvaló, hogy ha egyrészt a magántulajdon tilos, és mindenkinek csak annyija van és csak annyija lehetamennyit maga felhasznál és elfogyaszt, tehát amennyi neki ténylegesen kell, másrészt viszont ez bármikor a rendelkezésére áll, akkor ez eleve kizárja, hogy egy ilyen társadalomban milyen elképzelés ideális pénz létezésének egyáltalán értelme legyen.

Egyetlen funkciója azonban mégis van az aranynak és az ezüstnek, mégpedig a felhalmozási funkció. Ez individuális szinten ugyan tilos, társadalmi szinten viszont egyetlen célból mégis megengedett.

Ha ugyanis Utópia a környező államokkal kereskedelmi kapcsolatba lép azért, hogy eladja felesleges termékeit és terményeit, akkor az ezért kapott aranyat és ezüstöt félreteszik arra az esetre, ha háború törne ki és külföldi zsoldosokat kellene fogadniuk.

Csak az emberi ostobaság tulajdonít nekik akkora értéket, mert ritkák. Így nincs értelme az olyan bűnöknek sem, mint a lopás, rablás, csalás, hiszen ha valakinek valami kell, azt megkapja a közösből, másfelől csak onnan lehet bármit is szerezni, ezért másnak sincs milyen elképzelés ideális olyan dolga, amire ha milyen elképzelés ideális szüksége van, ne jutna hozzá a városi raktárból.

Miután pedig mindenkinek dolgoznia kellezért nincsenek léhűtők, naplopók, de nincsenek nemesek és születési előjogok sem: a munkából mindenkinek egyenlő mértékben kell kivennie a részét. Kiemelkedni pappá, fejedelemmé válni stb. Nincsenek tehát örökölt hiearchiák, születési jogon alapuló egyenlőtlenségek, elvileg tehát mindenki egyenlő. Ez még olyan szimbolikus dolgokban is kifejezésre jut, mint a tízévenkénti házcsere sorshúzás útján, az egyforma városok, egyforma utcák, egyforma házak, az ugyanolyan színű és anyagú ruhák vagy a közös étkezések.

A klasszikus utópista nézetekhez tartozik az is, hogy a legtöbb tisztséget fejedelem, pap, a nagytanács tagja választással töltik be, illetve hogy a nők ugyanúgy lehetnek akár még papok is, mint a férfiak. Továbbá már ebben a műben megfogalmazódik a szociális biztonsághoz való jog gondolata is, hiszen Utópia aktív polgárai eltartják mindazokat, akik már munkaképtelenek özvegyek, betegek, rokkantakde korábban dolgoztak.

Ez a XVI. Végül úgyszintén utópisztikusnak tekinthetjük az általános iskoláztatás közoktatás gondolatát is. Morus szerint ugyanis tényleges egyenlőség csak akkor lehet, ha a neveltetés biztosítja az egyenlő feltételeket a tehetség milyen elképzelés ideális, vagyis ha az egyenlő jogokkal egyenlő esélyek is járnak, ez pedig a tudás mindenki számára hozzáférhetővé tételével valósulhat csak meg.

Ezek voltak tehát azok az elgondolások az Utópiában, amelyeket ideológiai beállítottságtól függően a XXI. Vannak azonban ebben az alkotásban olyan elképzelések is sőt ezek vannak többségbenamelyek nemcsak, hogy nem helyeselhetők, hanem egyenesen elvetendők, mert az individuum elnyomását, a teljes uniformalizálódást és a ma alapvető jelentőségűnek tekintett hagyományos szabadságjogok kiiktatását eredményezik. Az egész alkotáson végighúzódik Utópia társadalmának végletekig beszabályozott és a seholszigetiek egész életének törvényekkel körülbástyázott jellege.

Utópia vagy eszményi társadalom?

Ami az Utópiában a szemünk elé tárul, az valójában egy egysíkú, unalmas, uniformizált világ. A sziget minden városa egyforma alaprajzú, egyformák az utcák, sőt még a házak is. Mindenki ugyanolyan ruhában köteles járni, akár tél van, akár nyár, sőt ennek a ruhának nemcsak a fazonja, de még a színe és az anyaga sem lehet más, mint a többieké. Az élet minden perce szabályozva van, önálló elképzelése a tevékenységére vonatkozólag gyakorlatilag senkinek sem lehet.

Meg van határozva, hogy mikor kell kelni, dolgozni, enni, tanulni vagy játszani, és ettől eltérni nem lehet. És nemcsak az van előírva, hogy ezeket a tevékenységeket mikor kell végezni, hanem az is a legrészletesebben szabályozva van, hogy hogyan.

Ossza meg ismerőseivel! Milyen a tökéletes munkahely? Vajon létezik?

Enni például naponta kétszer lehet vagyis inkább: kellmégpedig harminc családonként közös csarnokokban, minenkinek ugyanazt az ételt. És nemcsak a szedési sorrend van részletesen szabályozva, hanem az is, hogy ki hol ehet. A férfiak például a fal mellett ülnek, az asztal belső részén, a nők pedig velük szemben, a külső részen.

De még így sem ülhet bárki oda, ahova akar például a családtagja vagy a legjobb barátja melléhanem egy 1 5 látás, hogy hány dioptriát mellett egy öregnek, megint egy fiatalnak, majd ismét egy öregnek kell ülnie, és így tovább. Sőt az is elő milyen elképzelés ideális írva, hogy a szoptatós anyák és az ötévesnél fiatalabb gyermekek egy külön csarnokban kötelesek étkezni, az ötévesnél idősebb, de még serdületlen gyermekek pedig egyáltalán nem ülhetnek le, mert az ő feladatuk az, hogy kiszogálják a felnőtteket.

Ez utóbbiak ráadásul még nem is ehetnek rendesen, csak azt fogyaszthatják el állva, amit a felnőttek nyújtanak milyen elképzelés ideális. Még azok is, akik épp csak elmúltak ötévesek, és még nem bírnak felszolgálni, még ők sem ülhetnek le az asztalhoz, hanem csendben kell állniuk, és várniuk, hogy kapjanak valami ételt a felnőttektől.

Nyilvánvalóan kevéssé utópisztikus, hogy egy gyerek úgy serdüljön fek, hogy éveken át nem milyen elképzelés ideális annyit, amennyire fejlődő szervezetének szüksége van jóllehet étel van bővenés még csak le se ülhessen akár csak egy külön asztalhoz is, hogy normálisan, nyugodtan étkezhessen. De elsősorban nem is a serdülő gyermekekre tett milyen elképzelés ideális szerettük volna bemutatni az Utópia-beli törvényeknek, hanem azt a részletes szabályozást, amely az élet minden területére kiterjed.

Ugyanis nemcsak az étkezések mikéntjére vonatkozólag tartalmaznak ezen törvények aprólékos kötelező jellegű útmutatásokathanem minen egyéb tevékenységre is.

A történelem során rengeteget változott a tökéletes női alak képe

Ennek talán legkirívóbb pédája a játék, amely egy hagyományos társadalomban a legkötetlenebb emberi tevékenység, Utópiában a közeli látás romlik szabályozva van nemcsak az, hogy mikor estebéd utánmennyi ideig egy óráthol közös játszóházakbanhanem az is, hogy mit lehet játszani.

Sehol-szigeten ugyanis csak kétféle, ún. Ha valaki tehát csupán az örömszerzés vagy a kikapcsolódás kedvéért kíván játszani, azt nem teheti meg. És ami a legmegdöbbentőbb: az estebéd utáni egy órában nem csupán lehet, hanem kötelező játszani. Valószínűleg egyikünk sem élne olyan államban, ahol még a játékot is kötelezővé teszik és központilag szabályozzák. De ugyanilyen részletes előírások vonatkoznak a munkára és a tanulásra is. Mindenkinek két munkája kell, hogy legyen, az egyik mindenkinek a földművelés milyen elképzelés ideális meghatározott időközönként minden család köteles két éven át mezőgazdasági munkát végeznia másik pedig egy szabadon választott munka.

Vagyis ilyenkor a fiú az elé a dilemma elé kerül, hogy vagy elszakad a családjától, vagy egy olyan foglalkozást kell egész életében űnie, amihez semmi kedve. Azt az időt pedig, amit az emberek nem munkával, evéssel, alvással vagy játékkal töltenek, tanulásra kötelesek fordítani.

Vagyis a nap minden perce úgy tellik el, hogy önálló, kötetlen tevékenységre semmiféle lehetőség nincs; olyan az élet, mint egy kolostorban. Az pedig — mai fogalmaink szerint — végképp a legdiktatorikusabb eszközök közé tartozik, hogy még a család d3-vitamin látás is központilag szabályozzák.

Ennélfogva a földműves családok létszáma nem lehet negyven főnél kevesebb, a városi családokban pedig a felserdült gyermekek számának el kell érnie a tizet, de nem haladhatja meg a tizenhatot. A serdületlen gyermekek számát nem korlátozzák. Végső esetben pedig, ha az egész szigeten túl nagy a népesség amelynek ideális létszámát még évszázadokkal korábban határozták megegyes polgárokat gyakorlatilag milyen elképzelés ideális vagy száműzetésre kényszerítenek. Mindez aligha felel meg az ideális társadalomról alkotott mai képünknek.

Ráadásul az így száműzetésre kényszerített seholszigetiek Utópia törvényei szerint háborúval is leverhetik a bennszülötteket, amennyiben azok ellenszegülnének, vagyis ha nem engednék meg az Utópia-belieknek, hogy azok a saját földjüket jogtalanul elfoglalják. Ez pedig ellentétes azzal a könyvben sokat hangozatott nézettel, miszerint a seholszigetiek a háborút állatias dolognak tartják, és ezért megvetik azt.

Morus pontosabban Rafael szerint ugyan soha nem indítanak támadó háborút, de az erőszakos gyarmatosítás lehetővé tétele nem erre utal. A háborúval kapcsolatos kérdés milyen elképzelés ideális is, hogy annak megnyerésére nem milyen elképzelés ideális eszközökkel, hanem alattomos módon törekszenek. Ennek legelső eszköze repertoárjukban a fejvadászat: pénzért gyilkosságra, illetve árulásra bujtják fel az ellenséges állam polgárait, vagyis fejpénzt tűznek ki a fejedelem, illetve azok életéért cserébe, akiket a háború értelmi szerzőinek gondolnak.

Tehát mindenféle előzetes bizonyítás nélkül gyakorlatilag halálra ítélik ezeket az embereket vagyis anélkül, hogy kiderítenék, tényleg ő-e az értelmi szerzője a háborúnak vagy semgyilkosaiknak gazdag jutalmat és persze büntetlenséget ígérnek, illetve a proskribáltakat egymás ellen is bujtogatják.

Ha ez a módszer nem válik be, akkor belső pártviszályt szítanak vagy szomszédos országokat bujtanak fel ellenségük ellen, akiket pénzzel vagy zsoldosokkal támogatnak. Ők maguk nem szívesen harcolnak saját hazájukért ezt csak a legvégső esetben teszik meginkább a zsoldosokat küldik a háborúba a Zsoldérthalók országából.

De a külföldiekkel sem bánnak egyenlően, legyenek azok bármely állam akár baráti, akár ellenséges alattvalói. Ez azért érdekes, mert ha egy Utópia-beli lakos követ el erőemelő látomás sértést vagy akár gyilkosságot is, ő nem büntethető halállal, milyen elképzelés ideális szolgasággal.

Ezt az aránytalan és diszkriminatív rendelkezést úgyszintén nem lehet demokratikusnak tekinteni, hiszen Utópia törvényei szerint egy külföldi élete kevesebbet ér, mint egy seholszigeti testi épsége.

milyen elképzelés ideális

Azonban az előbb milyen elképzelés ideális nem következik, hogy az Utópia-beliekkel szemben nem szabható ki halálbüntetés, de büntetési rendszerük ettől eltekintve sem nevethető humánusnak. Utópiában tehát alkalmazzák a megszégyenítő büntetéseket, sőt a legsúlyosabb bűnöket szolgasággal büntetik. És miután a törvény a házasságtörés kivételével egyetlen bűncselekményre sem szab ki meghatározott büntetést, így annak fajtáját és mértékét a szenátus szabad belátása szerint döntheti el, lehetőséget adva ezzel a korlátlan önkénynek és a jogbizonytalanságnak.

Említettük az előbb a házasságtörést. A mozgásszabadság és a tartózkodási hely szabad megválasztása is korlátozott a szigeten, ugyanis nemcsak azt nem választhatják meg a polgárok, hogy ki hol lakjon, mikor és hol dolgozzon, étkezzen vagy játsszon, milyen elképzelés ideális hogy mikor menjen templomba, hanem még ahhoz is engedély kell, hogy valaki a saját városát elhagyja! Ebben az engedélyben pontosan megszabják, hogy az illető mikor indulhat, mikorra kell visszaérkeznie, illetve hogy hova és milyen útvonalon utazhat.

Milyen elképzelés ideális

Továbbá — habár Utópiában elvileg mindenki egyenlő — a nemek közötti egyenjogúság sem létezik mint ahogy életkor szerinti egyenjogúság sincs. A társadalom alapja a hagyományos nagycsalád, melynek élén a családapa, a pater familias áll, szinte korlátlan hatalommal családja felett.

A feleség mindenben köteles engedelmeskedni férjének, éppen úgy, ahogy a gyermek is apjának. Ugyanígy nem felel meg az eszményi államról alkotott mai felfogásunknak a vallásszabadság Utópia-beli szabályozása sem. Habár mindenki abban hisz, amiben akar, például a Napban, a Holdban, egy régen élt kiváló emberben vagy ahogy a legtöbb seholszigeti is egyetlen örök, mindenható Istenben, de az milyen elképzelés ideális vagy az agnoszticizmus tilos, tehát valamiben kötelező hinni.

Sőt: Utópiában még a többistenhit sem megengedett. Utolsó kérdésként végül említést kell tennünk az öngyilkosság seholszigeti szabályozásáról. Tehát Utópiában még az öngyilkossághoz is engedély kell, különben még a temetést a végtisztességet is megtagadják tőle.

Nos, ezek azok az intézmények, amelyek milyen elképzelés ideális joggal állítható, hogy Utópia társadalma sem nem ideális, sem nem eszményi, vagyis a kifejezés mai értelmében véve a legkevésbé sem utópisztikus. A születéstől a halálig az élet minden percét szabályokhoz kötik, minden egyes megengedett tevékenységre részletes előírások vonatkoznak, az ezeken kívüli bármely egyéb foglalatosság pedig szigorúan tilos.

Az élet egysíkú és sivár, a tömeg arc nélküli, minden ház, minden utca és minden város egyforma és unalmas. Az egyéniséget teljesen kiölik, az embereknek még annyi önállóságuk sem lehet, hogy eldönthessék, milyen ruhában szeretnének járni, ezáltal esetleg megkülönböztetve magukat az arctalan tömegtől. A seholszigetiek egy fejlett, jól irányított börtönben élnek.

milyen elképzelés ideális

Ugyanis engdély nélkül még a várost sem szabad elhagyni éppúgy, mint a börtöntegyenruhát kell viselni, egyenételt kell enni, egyenházakban kell lakni, minden tevékenység elő van írva és részletesen szabályozva van, és senkinek nincs semmije még a rajta lévő ruha is az államé. De mai szemmel nézve nem sorolható az ideális rendelkezések közé az ateizmus és politeizmus tilalma, a várost önkényesen elhagyó szolgaságba vetése, a szökött rabszolga vagy a visszaeső házasságtörő halállal büntetése, illetve a végtisztesség öngyilkosoktól milyen elképzelés ideális megtagadása sem.

Mindkét elnevezés arra utal, hogy az utazóban, a történet tényleges elbeszélőjében több az érzelem, mint a megfontoltság, és hogy ezért csak fenntartásokkal szabad szavainak hitelt adni. A seholszigetiek az aranyat és az ezüstöt szándékosan gyalázatban tartják, hogy ezekhez a lakosok negatív érzelmekkel viszonyuljank és ne vágyódjanak utánuk.

Milyen elképzelés ideális, Hogyan ismerje fel ideális vevőjét?

Aranyból készítik például az éjjeliedényeket, rabláncoket, bilincseket, továbbá a rabszolgákat és a bűnözőket arany ékszerekkel aggatják teli, hogy az emberek alantas és undorító dolognak tartsák ezeket az ékszereket. Az igazgyöngyökkel, gyémántokkal is csak gyermekek játszanak, amíg ki nem nőnek belőle. Ezért például amikor Széllelbélelt-ország követei jártak náluk, a pompázatos ruhákba öltözött és felékszerezett követeket a seholszigetiek rabszolgáknak vagy udvari bolondoknak nézték, míg a legnagyobb tiszteletben az egyszerű szolgákat részesítették.

milyen elképzelés ideális

Ez nem teljesen igaz, egyesek ugyanis mentesítve vannak a munkvégzés alól. Így nem dolgozik a fejedelem, és nem dolgoznak a törzs- és nemzetségfők az elöljárókakik a munkát felügyelik; a papok, akik vallási kérdésekkel és az ifjúság erkölcsi nevelésével foglalkoznak; végül ötszáz kiemelkedő kognitív képességekkel rendelkező ember, akik a tudomány különböző területeit művelik.

Még azt a maradékot sem ehetik meg ebéd után, amit a felnőttek meghagytak, bármennyire is éhesek maradtak.

  • Gyakorlatok a látásasztal kidolgozásához
  • 10 látomás hogyan szülj
  • A történelem során rengeteget változott a tökéletes női alak képe Jeki Gabriella
  • A rossz látás maszkja
  • Látás mínusz 22 történik

A bemutatottakon étkezés helye, módja, ültetési rend kívül részletes előírások találhatók az ételek fajtájára, beszerzésére, elkészítesére, kóstolására, a betegek étkezésére stb. Ez a kétféle munka a nőknél a gyapjú- vagy vászonszövés, a férfiaknál pedig a kőművesség, a kézművesség, a kovács- és az ácsmunka lehet.

A történelem során rengeteget változott a tökéletes női alak képe

Morus között a londoni kathauziak kolostora mellett lakott, naponta részt vett a kolostor vallási gyakorlatain, és fetehetőleg erről a korlostorról mintázta meg Utópia szigetét és Utópia egész társadalmának életét. Családon a hagyományos, többgenerációs nagycsaládot kell érteni. Elmélettörténészek egyértelmű véleménye szerint ez azonosítható az akkori Svájccal.

A tanulmányban található idézetek Kardos Tibor fordításai.

Érdekestémák