Lábasfejű látás

Lábasfejű látás látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén lábasfejű látás környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: lábasfejű látás fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének.

Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják.

Nézzük meg a világot az állatok szemével! A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében. A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk.

A fejlábúak osztálya Eszköztár: A fejlábúak másik, gyakran használt elnevezése: lábasfejűek.

A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek a lencsék, a szemmozgató izmok, ha rövidlátás akkor öregkorban. Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak.

A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a mozaikszem összetett szem és a hólyagszem. A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja. A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé.

Lábasfejű látás következőkben a világot mozaikszemmel, illetve hólyagszemmel néző állatok közül mutatjuk be a legérdekesebbeket. Az ízeltlábúak látása A mozaikszem sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődik össze. Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium belsejében fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el. Minél több lábasfejű látás áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája.

Hogyan látnak a tintahalak?

Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők amelyek szemét akár 20 ommatídium alkotja vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét. Az összetett szemek több szempontból túl is szárnyalják a gerincesek szemét. A legtöbb rovar képes érzékelni az ultraibolya fényt valamint a polarizált fényt is. Előbbinek azért van jelentősége, mert a számunkra egyöntetűen sárgának vagy fehérnek látszó virágok a rovarok szemében különleges mintákkal tarkítottak.

Ezek az ultraibolya fényt visszaverő mintázatok szinte leszállópályaként irányítják a virágot beporzó rovarokat a virág bibéje és porzói felé. Egy virág a háziméh szemével. A Így látjuk mi a virágot. B A virág ultraibolya fényben. C A virág a méh szemével bejelölve a szemecskék határvonalát. D A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember.

Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors lábasfejű látás és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen.

Sáskarákok: az összetett szem csúcsa Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja. A sáskarákok Stomatopoda látása több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű lábasfejű látás szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda.

A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található a miénkben csak három. Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek. A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban.

Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte lábasfejű látás élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is.

A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre "kiszámítsák" az apály és a dagály időpontját.

Lábasfejűek látása

Egy sáskarák szeme közelről A szem felépítése is különleges. Minden szem három részre különül, amely lehetővé teszi a sáskarákok számára, hogy ugyanazt a tárgyat egyszerre háromféleképpen lássák, és mindezt csupán egy szem használatával.

A gerinceseknek "csak" binokuláris két szemmel való látásuk van. Mi, emberek el sem tudjuk képzelni, lábasfejű látás térélményt nyújthat a sáskarákok szemenkénti trinokuláris látása a térlátás alapfeltétele a látómezők részbeni átfedése.

A két lábasfejű látás szem ráadásul egymástól függetlenül mozgatható nyélen ül. Ez lehetővé teszi, hogy gyors, irányított ugrásokkal követhessenek bármilyen mozgást.

FAQ Design Inteligente FOR DUMMIES (DI NÃO É EVOLUÇÃO TEÍSTA) (Pirula #323)

Hólyagszem A legfejlettebb szem a lábasfejűeknél lábasfejű látás a gerinceseknél megtalálható hólyagszem. Alapfelépítése minden állatnál azonos. Megtalálható benne a szembe lábasfejű látás fényerősséget szabályozó szivárványhártya melynek nyílása a pupillaaz eltérő távolságra fókuszálást lehetővé tevő lencse, valamint a fényérzékelő sejtekből álló retina, amelyre a környezet fordított képe vetül.

A szemgolyóban található érhártya teszi lehetővé a szerv vérellátását. Az ideghártyában retinában helyezkednek el a jelfogók receptorok : a csapok és a pálcikák. A pálcikák a fényt és a sötétséget különböztetik meg, míg a csapok színérzékenyek. A hólyagszem - elvben - tökéletes képalkotásra képes, ennek ellenére a különböző állatcsoportok között, sőt még a csoportokon belül is lábasfejű látás különbségek lehetnek például a képalkotás élessége vagy a színlátás között.

Még több cikk

A halak zöme például erősen rövidlátó. A pontyalkatúak csak a tőlük centiméterre lévő tárgyakat látják élesen, míg a porcos halaknak lábasfejű látás, ráják nincs színlátásuk. A csontos halaknál változatos a helyzet.

Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz.

A közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat. A halaknál jelenik meg az ideghártya mögött elhelyezkedő ezüstös fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum.

Ez segíti a gyenge fényben való látást, ezért sok más - főként éjszakai életmódú - gerinces szemében is megtalálható. Ez okozza például a macska vagy a kutya szemének zöldes fölvillanását. Az oldalt elhelyezkedő szemek miatt a halaknak nincs térlátásuk, cserébe viszont meglehetősen nagy a látómezejük. A legérdekesebb látásuk a mélytengeri teleszkópszemű halaknak van.

• Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
• Hogyan látnak a tintahalak? | National Geographic
• Nézd torz látás
• Agent Portál
• Az emberéhez hasonló az állatvilág álcázóbajnokainak látása

Erről részletesebben itt olvashat. Hőlátás A kétéltűek látása a mozgás érzékelésére specializálódott. Több kísérlet is bizonyítja, hogy lábasfejű látás a mozgó, repülő zsákmányra csapnak le, a már elpusztult, nem mozgó zsákmányállatot figyelemre se méltatják. A hüllők között a legérdekesebb szemük - és egyben a legérdekesebb látásuk - talán a kaméleonoknak van, hiszen szemgolyóikat kúp alakú védőburok takarja, és egymástól függetlenül is tudják forgatni.

Így egyidejűleg előre és hátra is figyelhetnek. Amikor azonban zsákmányt észlelnek, mindkét szemüket ráirányítják, így pontosan be tudják mérni az áldozat távolságát. Térlátásuk ilyenkor annyira jó, hogy a prédát csak akkor tévesztik el hosszú nyelvükkel, ha az éppen a nyelvkicsapódás pillanatában röppen el.

Szemükben egy különleges csapocskatípus is van, amellyel az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni. Egeret elkapó kígyó hőfényképe. Így "láthatja" áldozatát a kígyó a gödörszervével A kígyók egy része nem csak a szemével, de hőérzékelő gödörszerveivel is "lát". Néhány tized Celsius-foknyi hőmérséklet-eltérést is képes elkülöníteni. A hőkép alapján könnyedén tudja követni a zsákmányát éjszaka is a hűvösebb környezetben. A legélesebb lábasfejű látás A madaraknak - különösen a ragadozó madaraknak - legendás az éleslátásuk.

Mi az anatómiai háttere ennek az emberénél mintegy nyolcszor élesebb látásnak? Először is a ragadozó madarak szeme nagyon nagy, a koponya jelentős részét elfoglalja, így a lehető legtöbb fény jut a retinára.

Ott sokkal több fényreceptorra vetül a kép, mint az emberi szemben, ezért jóval nagyobb a felbontása is. A ragadozók szemének fókuszáló képessége is jobb, mint az emberé, így mindig a lehető legélesebben látják a prédát. A ragadozó madarak szemének különleges tulajdonságai is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az emberrel ellentétben két sárgafoltjuk pontosabban látógödrük, foveájuk van, amely az éleslátás helye. Így retinájuk jóval nagyobb felületén kapnak éles képet. A vándorsólyomnak a sárgafoltban négyzetmilliméterenként 1,3 millió érzéksejtje van, míg a lónak csupán 12 Ennek köszönhetően a sólyom egy fecskét körülbelül másfél kilométeres távolságból, míg a szitakötőt méterről képes felismerni.

Ez olyan, mintha az ember 30 méter lábasfejű látás el tudna olvasni egy könyvet. A vándorsólyom tépi zsákmányát egy hajó fedélzetén A madárszem egyik legkülönösebb alkotórésze az úgynevezett fésű pecten. Ez a retinától a szemlencséig húzódó, vékony, erősen hullámos hártya, amely a szem üvegtestén keresztül látja el tápanyaggal és oxigénnel a szemet, ezért a retinában kevesebb ér húzódik, mint más állatoknál.

A lábasfejű látás a ragadozó lábasfejű látás szemében a legnagyobb és a legfejlettebb. A madarak színlátása is legalább olyan jó, mint az emberé, sőt sok madár érzékeli az ultraibolya sugarakat és a polarizált fényt is. Nem véletlen, hogy olyan színpompás a madárvilág. A színek nagy szerepet kapnak többek közt a párválasztásban és a területvédésben is. Piros-zöld színvakok Az emlősök zöme nagyjából hasonlóan látja a világot, mint mi. Lábasfejű látás legfőbb különbségek a színérzékelésben és a rossz fényviszonyok közti látásban figyelhetők meg.

Az éjszakai állatok lábasfejű látás képessége sokkal jobb, mint az emberé. Ez köszönhető a fényérzékelő pálcikák túlsúlyának a színérzékelő csapokkal szemben, valamint a már említett fényvisszaverő tapetum lucidumnak.