Jövőkép a modern kultúrában,

jövőkép a modern kultúrában

C s ö r g ő Z o l t á n Organikus poszt—posztmodern: Jövőkép a múltból? Talán nem létezett még olyan kor, amelyben az emberek a jelent ne mint a hagyományok eltűnésének korszakát élték volna meg.

Péter Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték A felnövő nemzedékek jövőképe a pedagógiai antropológia fontos kérdése. A szerző bemutatja a generációs pedagógia elméleti hátterét, és egy konkrét összehasonlító vizsgálat eredményei alapján képet ad a magyar és a német fiatalok generációs jellemzőiről, jövőképük sajátosságairól. Negatív tendencia, hogy a leendő középosztályt alkotó ifjúsági csoport tagjai körében a leggyengébb a gyermekvállalási hajlandóság. A generáció központi kategória a pedagógiában, mivel az emberi életben a nevelés, tanulás és képzés előfeltételezi a generációs viszonyokat.

Így volt ez már az ókori Egyiptomban is. Ptah-hotep intelmeiben egyebek mellett a régi hagyományok eltűnését sajnálja: "Régen mennyivel jobb volt, hagyományaink múlnak, bezzeg a parasztoknál olyan bölcsesség volt, mint a smaragd, ahhoz kellene visszatérni"— írja máig érezhető fájdalommal, mert a hagyományvesztés fájdalma örök Valóban, a világot — úgy tűnik — devalvációs folyamat hatja át. Meggyőzően érvelnek azok, akik szerint a Hagyomány, a jövőkép a modern kultúrában, mindent átható, a lét teljességére vonatkozó tudás folyamatosan visszahúzódóban van a világból.

A másik lehetséges magyarázat, hogy az egységes hagyomány pusztán az ember tapasztalásában jelentkezik: az ember lelki konzisztenciája, alapbeállítódása az, hogy fogódzót jövőkép a modern kultúrában a világban való eligazodásához, azt természetszerűleg a múltban, az ismertben találja meg és nem a jövőben.

Vagyis a múlt nem olyan dolog, amit folyamatosan magunk mögött hagyunk, nem mögöttünk van, hanem előttünk, mivel ezt látjuk; éppenséggel a jövő van a láthatatlan, ismeretlen tartományban. A manapság zajló, minden korábbinál jelentősebb változások jórészt egy olyan technológiai forrongás, digitális forradalom következményei, amely teljesen felborítja azokat a körülményeket, amelyek mindeddig létrehozták és terjesztették az információt és a tudást.

Az internet, az elektronikus kereskedelmi és kommunikációs formák térhódítása, a hagyományos ipari tevékenységek egyeduralmát lassan megtörő információs és tudásgazdaság a jól ismert társadalmi működésmódok nagy részét átalakítja.

A társadalmi átrendeződések nem hagyják érintetlenül a társadalmat alkotó egyén tudatát sem, s ez azt jelenti, hogy nemcsak ismerős külső világunk változik meg, hanem külső-belső világunkat leíró, káoszból kozmoszt teremtő alapfogalmaink is. Egyesek szerint mindez kultúránk, eddig ismerős világunk legfontosabb elemeit fogja megkérdőjelezni, sőt, némelyek határozottan állítják, jövőkép a modern kultúrában egy — éves kulturális t rend éli utolsó pillanatait. Betetőzi, amit a posztmodern kezdett, ami megkérdőjelezte, destruálta a metafizikát, lebontani igyekezett a hagyomány totális, teljes, kerek emberképét, elvetve a totalitás mítoszát.

Így érthető, hogy ma a világot, a makrokozmoszt a "minden egész eltörött" élménye nyomán egyre többen káosznak látják.

Molnár Péter Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték A felnövő nemzedékek jövőképe a pedagógiai antropológia fontos kérdése. A szerző bemutatja a generációs pedagógia elméleti hátterét, és egy konkrét összehasonlító vizsgálat eredményei alapján képet ad a magyar és a német fiatalok generációs jellemzőiről, jövőképük sajátosságairól. Negatív tendencia, hogy a leendő középosztályt alkotó ifjúsági csoport tagjai körében a leggyengébb a gyermekvállalási hajlandóság.

A biztos pont híján keletkező űr bizonytalansága — a "horror vacui" —, a rendkívül gyors életformaváltás megteremti a kiszolgáltatottság, a veszélyeztetettség érzését. Az egyre gyorsuló történések sodrában mind kevésbé érezzük cselekvőképesnek magunkat, az önmagunk körül tapasztalt rend híján már szinte nincs alkalmunk létezésünk lehetőségeinek megismerésére, létproblémáink megoldására.

Önfejlesztési jövőkép Péter Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték A felnövő nemzedékek jövőképe a pedagógiai antropológia fontos kérdése. A szerző bemutatja a generációs pedagógia elméleti hátterét, önfejlesztési jövőkép egy konkrét összehasonlító vizsgálat eredményei alapján képet ad a magyar és a német fiatalok generációs jellemzőiről, jövőképük sajátosságairól. Negatív tendencia, hogy a leendő középosztályt alkotó ifjúsági jövőkép a modern kultúrában tagjai körében a leggyengébb a gyermekvállalási hajlandóság. A generáció központi kategória a pedagógiában, mivel az emberi életben a nevelés, tanulás és képzés előfeltételezi a generációs viszonyokat. A mai felgyorsult társadalmi változások azonban megkérdőjelezik a hagyományos, viszonylag nagy generációs távolságot, amelyben a fiatalok a felnőttek által képviselt vagy elképzelt jövőre készülhettek fel Molnár—Zinnecker a,b; Molnár A fiatalok hagyományos jövőképének tartalma a bizalom és a reménykedés mint a következő generáció életfeltételeinek és kulturális értékeinek biztosítása, következésképpen az önfejlesztési jövőkép antropológiafelfogásának egyik leglényegesebb eleme.

Márpedig ez az igény örökérvényű minden kor és a világ bármely pontján élő ember számára. Egy biztos: az emberi létre vonatkozó kérdések mi az élet és a halál, hol kezdődik az ember szabadsága stb.? A posztmodern alapkihívása, a valóság újradefiniálása éppenséggel törvényszerűen következett be: a minden megkérdőjelezése nyomán talán letisztulhat, mi az igazi érték.

Jövőkép a modern kultúrában, Csörgő Zoltán: Organikus poszt–posztmodern: Jövőkép a múltból?

Talán már erre utalna az egyesek szerint küszöbön álló újkonzervatív, a szó eredeti és nemes értelmében vett megőrző fordulat?

Avagy ez az értékek mentésének utóvédharca csupán, mielőtt a rossz szellem végképp kiszabadul a palackból, és felgyorsul a végsőkig materializálódó folyamat, amelynek során minden, az anyagin túlmutató, a religio, tehát az ember szellemi eredetéhez való visszakapcsolódás eltűnik az emberi lény lehetőségeiből?

jövőkép a modern kultúrában

A későbbi korok nyilván sokkal érthetőbben visszajelzik majd, milyen — a mai kor számára jövőkép a modern kultúrában rejtett — összefüggések miatt alakult úgy, hogy bizonyos társadalmi eredmények, kozmológiai felismerések, technológiai újítások egy időben és látszólag egymástól függetlenül, de mégis egyfelé mutatva jelentkeznek a harmadik évezred fordulóján.

A tudományon belüli, forradalmi felfedezések, a fizika, azon belül is elsősorban a kvantummechanika, a kozmológia, a rendszerelmélet, az ökológia, az analitikus pszichológia belátásainak szintézise, mint végkövetkeztetés, egy egységes, koherens világkép felé mutatnak — mintegy tükörképeként annak, hogy a társadalomban is megvan a sóvárgás az egész érzete, a teljesség tudata felé. Az ezredforduló poszt-posztmodern korszakát már lehetetlen leírni az utóbbi két-háromszáz évben uralkodóvá vált tudományos mechanikus paradigma világképe és az ebből fakadó elméletek segítségével.

Az alapkérdésekre adandó választ ma — a széles körű összefogáson alapuló tudományos kutatásokon túl — már mozgalmak keresik.

jövőkép a modern kultúrában

A kutatások eredményeit is felhasználva, egy új régi-új emberképet fogalmaznak meg, amelyben nagyon sok elem szabadság, halál, halál utáni lét kérdése stb. A jövő formálhatóságában és befolyásolhatóságában, és ezzel együtt az életminőség javításában már egyre kevesebben hisznek, mert ez valóban ellentmond mindennapi tapasztalatunknak.

Az információs társadalom sem jelent megoldást mindazokra a gondokra, amelyek például az értékhiányos társadalomra jellemzőek. Új világstratégiára van tehát szükség, olyan alapokkal, amelyek az összefüggések meglátását és a kihívások kezelését lehetővé teszik. Van rá esély, sőt, voltaképpen megkerülhetetlen, hogy az új szemlélet az elfelejtett hagyomány felé forduljon — azt a tartalmat keresve, amely a mához szól, annak érdekében, hogy a hagyomány, mint az emberiség tapasztalati emlékezete, betölthesse feladatát.

A kedvezőtlen társadalmi folyamatok, a megrendült közösségi gyökerek ellensúlyozásaként a jövőkép a modern kultúrában értékeinek megőrzése és továbbvitele lehet a cél. A hagyománnyal rendelkező közösségnek nemcsak a teherbíró képessége nő, hanem biztonságérzete és — a világba vetett bizalma folytán — a megújulásra való képessége is.

Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték | Pedagógiai Folyóiratok

Erősödhet a jövőkép a modern kultúrában szerepe, ami a hagyomány kohéziós ereje miatt képes lehet a modern társadalmakban megfigyelhető atomizálódás folyamatának ellensúlyozására. A globális információs korszakban "a közös cselekvésen keresztül létrejött, és a kollektív emlékezet által fenntartott lokális közösségek az identitás kialakulásának különleges forrásai. De ez az identitás a legtöbb esetben védekező reakció a globális zűrzavar terhei és az ellenőrizetlen, gyorsiramú változások ellenében.

Hamarosan várhatóan felértékelődik a még megőrzött hagyománnyal kapcsolatos tudás, a történetileg folytonos, átörökített közös jövőkép a modern kultúrában, mert a hagyomány társadalmi szervezőerő, ezért szoros kapcsolata van a most kibontakozó társadalomiparral és tudásiparral. Jelentős részben hozzájárulhat a jövőben a közösségi identitás megőrzéséhez, az önértékeit tisztelő, sokszínűségét megtartó közösség megerősödéséhez.

Az erős hagyományú és ezért nyitott közösség képes nemcsak alkalmazkodni, nemcsak kihasználni a globalizáció előnyeit, hanem újjászervezni, újjáépíteni is önmagát. A hagyomány így megtalálhatja a funkcióját az Új Gazdaságban és az információs társadalomban, "visszatanítódik", újraéled, és az így kialakuló hagyományalapú tudástársadalomban fontos része lesz a társadalmi életnek. A hagyomány egy térség gazdasági fejlődéséhez is fontos alap, mert — igaz, alapvetően közvetve — gazdasági erőt képvisel, amennyiben növeli a humántőkét, a tudástőkét, továbbá alapot nyújt a lelki egészséghez.

Sokkal közvetlenebb gazdasági értékként — "hozzáadott hagyományértékként" — jelenik meg például konkrétan a kézműves termékekben, amelyekben nemzedékről nemzedékre továbbadott tudás ölt testet. Várhatóan számos olyan kezdeményezés indul, amely gazdaságitermék-alapjának tekinti a hagyományt, a múlt szellemi és anyagi értékeit, és prioritásként kezeli ezek megóvását.

jövőkép a modern kultúrában

A gazdasági termék nemcsak konkrét tárgyi formában, tehát egy kézműves termékben ölthet formát, hanem például a minőségi turizmusban is. A hagyomány szükséges, de nem elégséges feltétele az ökológiailag fenntartható és mindenki számára jövőkép a modern kultúrában méltó életet biztosító társadalomnak.

  1. Új Pedagógiai Szemle november - Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték - EPA
  2. Csörgő Zoltán: Organikus poszt–posztmodern: Jövőkép a múltból?
  3. A látás a legjobb technika
  4. Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték Jövőkép a modern kultúrában, Csörgő Zoltán: Organikus poszt—posztmodern: Jövőkép a múltból?
  5. Művészettörténeti korszakokXX.
  6. А теперь здесь только животные и водятся.
  7. Даже Хилвар не сопровождал его, потому что в жизни у каждого мужчины наступает момент, когда он отдаляется и от самых близких своих друзей.
  8. Jövőkép a modern kultúrában - Távoli látás

Ahhoz mindenképpen hozzásegít, hogy lehetővé váljon egy olyan új gazdaságszerveződési mód, amelyben a társadalmi és ökológiai szempontok fontosabbak a piaci terjeszkedésnél és a profitnál. A hagyomány ugyanakkor sokkal többről is szól: az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről, tehát feladatáról, lehetőségeiről, a természethez való viszonyáról, a természetben és az önnön természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásáról, a természettel való együttélésről.

Mert nem a természeti erők alól való felszabadulás biztosítja az ember szabadságát, hanem az azokhoz való igazodás.

jövőkép a modern kultúrában

Összességében olyan értékvilágot, életminőség-elvet közvetít, amelyben az immateriális elemeknek van inkább jelentősége, ez pedig olyan erkölcsi rendet képes teremteni, amelyben szilárdan állhat a jellem, és az emberi élet valóban isteni adományként élhető meg.

A hagyomány végső soron nem más, mint az áthagyományozandó tudás, valamint az áthagyományozás valamennyi — szimbólumot és rítust teremtő — módszere.

Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték

De hogyan lehet továbbéltetni a megmaradt módszereket, megteremteni az újakat a jövő tudástársadalmában? A hagyományos közösségek felbomlásával, a rendkívül gyors életformaváltással az egyén helyzete is gyökeresen megváltozott, aki a hagyománytalan világban talajvesztetté, gyökértelenné vált. Az áthagyományozás korábbi folyamatait — hiszen az emberek ma már nem születnek bele a hagyományba, ahogy jövőkép a modern kultúrában át történt — fokozatosan más módszereknek kell átvenni.

jövőkép a modern kultúrában

Művi módon nem érdemes és nem is lehet továbbéltetni a hagyományt. A viharosan változó anyagi kultúra miatt a hagyományos életmód sok eleme — bármennyire is képesek sokan nosztalgiából fakadó szentimentális fájdalommal sajnálni eltűntüket — nem menthető át a modern életbe. Tévedés lenne — szándékosan szélsőséges példát említve — a népi viselethez visszatérve azt gondolni, hogy ezzel őrizzük a hagyományt.

Önfejlesztési jövőkép

A hagyományból ezekhez a külsőséges elemekhez ragaszkodva csupán támaszt keresnénk menekülési kísérletünkhöz a jelen és a jövő kihívásai elől, ahelyett, hogy a hagyományból a régiek élő tudását, mintegy esszenciát kinyerve próbálnánk külső és belső feladatainknak megfelelni.

A hagyományt az egy-egy nép, mint sajátos és összetéveszthetetlen szellemi jelenség, nyelvében, szellemi, közösségi és anyagi kultúrájában kialakult és megőrződött hagyományt ma át kell alakítani ahhoz, hogy értékei ismét beépülhessenek a kultúrába, és — a hagyományos rendszerek felbomlása után is — a benne rejlő lehetőségeknek megfelelően áthassa az ember mindennapi életét.

Jövőkép Müller Péter szemével ✨ Müller Péter, Jakab István

Nem a történetit, hanem azt az örök emberit kell feltárni belőle, ami itt és most és mindenhol, mindenkor megélhető. Bizonyos szempontból tehát a hagyomány újraértelmezésére van szükség a mai, megváltozott körülmények, a változó külső és belső igények nyomán.

jövőkép a modern kultúrában

Az újraértelmezésnek minden manipuláció, romantikus nosztalgia és torzítás nélkül a tárgyak és jelenségek mögé kell hatnia, hogy a részletek mögött, a kultúra anyagi és szellemi, s főként társadalmi szintjein túl nyíltan és tudatosan feltárja a valóságot, a lényeget: azt a tudást, amely az emberi szabadság kiteljesedését szolgálja.

Érdekestémák