A filozófiai világkép jellemzői
A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent. Az emberi élet egyik legfőbb célja, hogy a Homo sapiens megtalálja élete fő feladatát. Az ember tehát alapadottságában filozofikus lény vagy, más megközelítésben, feladattal bíró lény. Életün k fő feladatának megtalálása, meghatározása olyan probléma, amelynek megoldásában segédeszközökre van szükségünk.
Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia. Az emberek a folyammenti civilizációk időszakában főként szimbólumokbanvagyis képekben gondolkodtak, ezt tulajdonképpen a fogalmi gondolkodás elődjének is tekinthetjük. Ennek legfőbb bizonyítéka [ a filozófiai világkép jellemzői Ez a korszak a platóni filozófia megjelenéséig tart, de fontos megjegyezni, hogy ez az egyes népeknél más-más időpontban jelent meg.
A mítosz és vallás mint társadalmi jelenség, az ókorban nem volt szétválasztható, hiszen a mítoszok állandó és a filozófiai világkép jellemzői szereplői istenek voltak. Általában többistenhitpoliteizmus jellemzi ezt a korszakot.
Az egyes isteneknek funkciója volt, az emberek által megismerhetőek voltak, cselekedeteikkel magukhoz hangolhatták őket.
Az emberek a világot is két részre osztották aszerint, hogy mennyire ismerik a filozófiai világkép jellemzői. Az egyik az ismert világ, a másik az idegen világ, amit ellenségnek tekintettek. A a filozófiai a filozófiai világkép jellemzői jellemzői ezen ellenség legyőzésének eszköze volt.
Mitológiai világkép a filozófiában
Ilyen szakrális tárgyak a fák és a kövek. Később amulettek formájában jelentek meg. Az emberben pedig a lélek feleltethető meg ennek.
Emellett a totemizmusnak is nagy hagyományai voltak. A totemek szimbolikus jelentőséggel bírtak. A földművelő ember Egyiptom. Szennedzsem sírjának falfestménye A mítoszok [ szerkesztés ] A mítoszok az egyes népek eredetét mesélik el. Az eredetmítoszok mellett a világ teremtése volt a fő témája.
Ezek szerint egy isteni erő teremtette a világot a káoszból. A mítosz előadása a rítusmely hagyománnyá alakul, olyan rendezett cselekvéssorrá, mely időközönként megismétlődik.
Ezeket a rítusokat a sámán szervezte és irányította. A vadásztársadalmakban gyakran tartottak vadászati rítust is, ahol a sámán öltözött be a zsákmányállat bőrébe.
A mítoszok leginkább barlangrajzokban és festményekben maradtak fenn. Különösen érdekes az özönvíz mítosza, mely a legtöbb nép kultúrájában megtalálható. Ezek közös jellemzője, hogy a rossz erkölcsű embereket által lakott világot elönti a víz, melyet csak a jók élhetnek túl, ezáltal megtisztul a világ.
Tartalomjegyzék
A másik közkedvelt mítosztípus a meghaló-feltámadó istenek mítosza. Az egyik legősibb mítosz, az Ozirisz-mítosz szerint Ozirisztmiután megszerezte Felső- és Alsó- Egyiptom birodalmát és boldogságot teremtett, Széth megölte és feldarabolta, de Ré parancsára az istenek újraélesztették Oziriszt.
Korai tudományok[ szerkesztés ] Erre a korra jellemző a képírásmajd a betűírásvégül a hangírás. Az írás segítette elő, hogy fennmaradjon a tudás, és azt átörökítsék a későbbi civilizációkra.
A mezopotámiai Hold-naptár az nappalok és éjszakák, illetve az évszakok váltakozásán alapult. Az egyiptomiak a naptárukat a Nap mozgásához képest alakították ki.
Mitológiai és filozófiai világkép Betekintés: Mi a filozófia?
A naptárak megjelenése a fejlett csillagászatra utalnak. Ezeket a megfigyeléseket valószínűleg Mezopotámiában a zikkuratokrólEgyiptomban a piramisokról végezték el. Emellett fejlett volt az orvostudomány és a térképészet is. Antik világkép[ szerkesztés ] Platón és Arisztotelész Az antik világkép az antik természetképből alakult ki, melyet Platón írt le, és Arisztotelész egészített ki.
Arisztotelész i. Az általa leírt világképben a mozgás a Priumum Mobile -től származik, aki az Első Mozgatóde önmaga mégis mozdulatlan. Maga a mindenség kerületén helyezkedik el, itt a leggyorsabb a mozgás, mely a középpont, a Föld felé csökken.
Szerinte a Föld örökké mozog, de a középpontja nyugalomban van.
Ennek összhangzatos harmonikus kifejezője a mindenség: a Kozmosz. Ezért nevezzük kozmologikus filozófiának. Ezzel az esztétikai világfelfogással szemben a középkori filozófia kizárólag vallásos jellegű volt: Ismereteinek tárgyát, tartalmát, módját a kinyilatkoztatott vagy kijelentett pozitív hitből merítette, s csakis az érzéki világot meghaladó transzcendens, metafizikai dolgokkal foglalkozott.
A négy elem földlevegővíz és tűz mellett egy ötödik elem is létezik, abból állnak az égitestek. A világmindenséget koncentrikus szférák összességeként írta le, melynek középpontja a Földés külső rétege az állócsillagok halmaza. A kettő között helyezkedik el a Holda Napa Merkúra Vénusza Mars és a többi bolygó szférája, és az ellenható szférák.
Arisztotelész szerint ezen 55 szféra és a négy elem szférájának összessége az univerzum. A négy elem tanával Da Caelo II. Ennek megfelelően: A tűz meleg és száraz.
A a látás csírázása meleg és nedves.
Betekintés: Mi a filozófia?, Világnézet és világkép
A víz hideg és nedves. A föld hideg és száraz. Tehát Arisztotelész geocentrikus világképe alapján a világ gömb alakú. Három részre osztható: szellemvilág, csillagvilág, elemi világ. A szellemvilág egy elemből áll, ez a Primum Mobilevagy más néven Első Mozgató.
- Könnyű munka
- A látás normális 6 évesen
- Hogyan lehet visszaállítani a bates látását
A csillagvilágban helyezkednek el a Holda Napés a többi bolygó és csillag. Ezek számát közé teszi Arisztotelész. Az elemi világban a négy őselem, az ásványoka kőzetekaz állatoka növények és az emberek találhatóak.
- Világkép – Wikipédia
- A mitológiai világkép jellemzői, Kategória filozófia - Mitológiai világkép a filozófiában
Úgy gondolta, hogy ami a Primum Mobile-hoz van közelebb, abban több a szellem, és mennyisége csökken az elemi világ felé haladva. Míg az elemi világ legalján van a legtöbb anyag, és mennyisége a szellemvilág felé csökken.
Navigációs menü
Középkori világkép[ szerkesztés ] A középkor két részre oszthatjuk: patrisztika és skolasztika. A középkori organikus világkép alakult ki ebben az időszakban.
A patrisztika [ szerkesztés ] Krisztus ábrázolása a IV. Krisztus tanai szerint meg kell adni a császárnakami a császáré, ahogy Istennek is megadják azt, ami Istené. A keresztény vallás és a Római Birodalom azonban ellentétbe kerültek, egy sajnálatos katasztrófa miatt.
Néróhogy magát mentse, a keresztényekre terelte a gyanút. Ekkor kezdődtek a keresztényüldözések. Az összefogott keresztények életét látványos kivégzéseken vették el.
Az eseményekről Tacitus is beszámolt, aki nem tartotta bűnösnek a keresztényeket, mégis tűrte a kivégzéseket. A császár keresztényüldözése ekkor még csak Rómára terjedt ki ugyan, de példája nyomán elterjedt az egész birodalomban.
- Untitled Document
- Filozófia – Wikipédia
- A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása
A későbbiekben folyamatos, de ingadozó mértékű fenyegetésben éltek a vallás követői. Ebben az időszakban sokan visszatértek elődeik hitére. Így a korábbi pogányok és a zsidók is a fenyegetettség nélküli életet választották inkább.
Domitianus uralkodása alatt nehéz sor jutott a keresztényeknek. Akik ezt nem ismerték el, felségárulás miatt bíróság elé állították. A keresztények körében ennek következtében kialakult az új Róma-kép. Traianus nem követelte meg, hogy istenként tiszteljék. Korában Bithünia tartományban igen elterjedt volt a keresztény vallás.
Friedrich Nietzsche A nyugati filozófia egyes önálló területei diszciplínák a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el: Metafizika — gör.
Ennek következtében kiürültek a pogány templomok, az emberek pedig nem vették meg az áldozatnak szánt húst. Pliniusa tartomány helytartója keresztényeket fogatott össze és megkínozta, vagy kivégezte őket.
A keresztények bizonyos napokon gyűltek össze napkelte előtt, ekkor Krisztusnakmint Istennek énekeltek, de nem tettek semmi olyat, amit a római törvények tiltottak volna. A korban mégis elítéltek minden olyan embert, akinek keresztény neve volt, vagy csak megvádolták azzal, hogy a vallás követője. A római hatóságok vizsgálata két következtetésre jutott.
Egyrészt a keresztények ellen felhozott vádak alaptalanok, viszont a régi vallás ellenségeinek tekintették magukat, vagyis a rendszer ellenfelei, ennek következtében betiltották a vallást. A pogány templomok újra megteltek, de a vallás fennmaradt. A Római Birodalomban nem volt egységes fellépés a keresztények ellen, ez a helytartók kiváltsága maradt.
Az első keresztényüldözések nemhogy felszámolni nem tudták a keresztény vallást, de terjedését sem sikerült megállítaniuk. Itt gyűjtötték össze a hagyományos és a patrisztika korának keresztény elemeit, aminek következtében kialakulhatott az egységes keresztény vallás.
A skolasztikában a latin nyelv térnyerését senki nem kérdőjelezi meg.
A tudás is a kolostori iskolákban hagyományozódott át az újabb generációkramagának a korszaknak a neve is ebből a mindenhol egységes elvek alapján szerveződő klerikus iskolák tanításaiból származik. Az iskolákban a patrisztika korában rendszerezett tudást terjesztették, céljuk az olyan felnőttek képzése volt, akik képesek a Biblia szerinti hit követésére és terjesztésére.
A Pierre Abélard által kidolgozott skolasztikus módszer a hitigazságokat a filozófiai világkép jellemzői, rendszerezte, emellett meghatározta a tanítás folyamatát is.
A bizonyítás is deduktív formában történt, vagyis először feltették a kérdést, majd az ellenérvek és az érvek következtek, végül a döntés meghozatalával, és az ellenérvek megcáfolásával zárult. Már Platón és Arisztotelész is foglalkozott az univerzáliák-reáliák kérdésével, de az ún.